Környezetünk

Környezetünk

A „Környezetünk” címet viselő III. témakör összesen kilenc altémakörből (tételből) áll. Ebből hat mind középszinten, mind pedig emelt szinten előfordulhat, de emelt szinten már ezek kapcsán is sokkal komolyabb, összetettebb kérdésekre kell tudnod válaszolni. A fennmaradó három altémakör (tétel), melyet az alábbi listában vastag betűvel szedtem, kizárólag emelt szinten fordulhat elő. Ezen az oldalon elsősorban utóbbiakhoz találsz egypár tippet, ötletet: hogy egyáltalán miről is beszélhetsz egy-egy tétel kapcsán. Ezeket a tömör, magyar nyelvű összefoglalókat ne is próbáld meg lefordítani és betanulni, mert ahhoz már inkább felsőfokú (C1-es) nyelvtudásra lenne szükséged. Csak szedd össze saját tapasztalataidat, próbáld meg felidézni mit hallottál már ezekről a témákról, ha kell, olvass kicsit utánuk és próbáld meg gondolataidat akár szóban, akár írásban összefoglalni, természetesen angolul.






Tartalom

Környezetünk: az altémakörök (tételek) listája

  1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
  2. A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
  3. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
  4. A városi és a vidéki élet összehasonlítása
  5. A természet és az ember harmóniája
  6. Növények és állatok a környezetünkben
  7. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
  8. A környezetvédelem lehetőségei és problémái
  9. Időjárás

Vissza a tartalomjegyzékhez

Környezetünk: a lakóhely és környéke fejlődésének problémái

Lehetséges problémák

  • egyes városok gyors terjeszkedése a környező területek rovására és / vagy lakosságuk gyors növekedése; más települések (városrészek) elnéptelenedése, elvándorlás
  • zsúfoltság, zöldterületek csökkenése
  • a társadalmi rétegek közti különbségek növekedése, leszakadó társadalmi csoportok, rétegek
  • megfizethetetlen ingatlanárak, magas bérleti díjak, lakáshiány, a leromlott állapotú lakásokban / házakban élők számának növekedése, szegénynegyedek kialakulása / növekedése
  • elavult infrastruktúra (például a közutak rossz állapota, rossz közvilágítás, stb.)
  • a szolgáltatások (oktatás, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés) nem megfelelő színvonala
  • középületek, tömegközlekedési eszközök, stb. akadálymentesítésének elmaradása
  • nem megfelelő szociális védelmi háló
  • munkanélküliség, hajléktalanok számának növekedése
  • bűnözés, romló közbiztonság
  • növekvő zajártalom
  • magas légszennyezettség
  • nem megfelelő színvonalú szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés, nem fenntartható vízkészlet-gazdálkodás
  • pazarló fogyasztás (például az egy főre jutó élelmiszer-hulladék növekedése)
  • alacsony szintű szelektív hulladékgyűjtés / újrahasznosítás, nagy volumenű hulladéklerakás
  • az energiafogyasztás növekedése, alacsony energia-hatékonyság, a megújuló forrásokból származó energia arányának csökkenése
  • a kutatás, fejlesztés, innováció, digitalizáció alacsony szintje

Forrás:

United Nations (UN) | Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) | Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030

United Nations (UN) | Department of Economic and Social Affairs | Statistics Division | The Sustainable Development Goals Report 2020

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) | Fenntartható fejlődési célok (2020)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) | Fenntartható fejlődési célok | Kulcsindikátorok (2020)

Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció

Budapest 2030 Long-Term Urban Development Concept

Smart City Brand | Smart City Budapest: Charisma, Historic Values and Future (archivált oldal, 2022. június 15.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Környezetünk: a természet és az ember harmóniája

A Föld Napja

Világszerte minden év április 22-én tartják a Föld Napját. Ez a modern környezetvédelem születésének évfordulója. A mozgalom története ugyanis 1970. április 22-vel kezdődött az Egyesült Államokban. Erre a napra Gaylord Nelson wisconsini szenátor, az amerikai egyetemekkel együttműködve, nemzeti vitanapot hirdetett az egyre nagyobb méreteket öltő környezetszennyezésről, melynek következményeit az emberek már a saját bőrükön érezték. A szervezőmunkát egy fiatal aktivistára, Denis Hayes-re bízta, aki látva a vitanapban rejlő lehetőségeket, jelentősen kibővítette a rendezvények körét, melyeken végül 20 millió amerikai vett részt (az akkori USA lakosságának 10%-a).

1990-ben a Föld Napja nemzetközi hódítóútra indult és 200 millió embert mozgósított a világ 141 országában. Ezek a számok azóta is folyamatosan nőnek. Napjainkban már évente egy milliárd emberről beszélünk a világ több mint 190 országában.

A mozgalom nyomán fontos környezetvédelmi szervezetek, törvények és nemzetközi megállapodások születtek.

Forrás: EARTHDAY.ORG | The History of Earth Day

Harmóniában a természettel

2009-ben az ENSZ Közgyűlése április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ezt követően a tagállamok képviselői számos további határozatot fogadtak el, melyek mind azt a felismerést tükrözik, hogy az embriség hosszútávú fennmaradása és jólléte csak úgy garantálható, ha megtanulunk harmóniában élni a természettel.

Sokáig uralkodott az a nézet, miszerint a természet csak árucikk és hogy a tudomány és a technika minden környezeti problémára megoldást tud adni. Tudomásul kell azonban venni, hogy a természeti erőforrások végesek és hogy a termelés és fogyasztás jelenlegi formájában nem fenntartható. Fontos, hogy a jövőben a természeti környezetet (is) érintő döntések ne kizárólag emberi szempontok alapján szülessenek.

Forrás: United Nations | Harmony with Nature

Vissza a tartalomjegyzékhez

Környezetünk: a környezetvédelem lehetőségei és problémái

Környezeti problémák

  • az üvegházgázok koncentrációjának növekedése a légkörben
  • globális felmelegedés, éghajlatváltozás, szélsőséges időjárás
  • olvadó jégsapkák, gleccserek
  • tengerszint-emelkedés
  • sivatagosodás
  • erdőtüzek
  • környezetszennyezés
  • az ivóvízkészletek elapadása
  • fajok kihalása, a biodiverzitás csökkenése

Megjegyzés

Az ózonréteg elvékonyodására már született megoldás az 1989-es montreali jegyzőkönyv formájában. Napjainkra, ennek köszönhetően, a világon 98%-kal sikerült csökkenteni az ózonréteget károsító vegyi anyagok kibocsátását.

A környezetvédelem lehetőségei

  • széndioxid-kibocsátás csökkentése, fosszilis energiahordozók kiváltása alternatív energiaforrásokkal
  • az energiahatékonyság növelése
  • a közlekedés és az épületek korszerűsítése
  • a pazarló fogyasztás és termelés visszaszorítása, különös tekintettel az élelmiszer-pazarlásra
  • szelektív hulladékgyűjtés, hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás
  • a műanyaggyártás drasztikus csökkentése
  • környezettudatos fogyasztói magatartás: „PET-palack helyett újratölthető kulacs, nejlonzacskó helyett vászontáska, eldobható ételhordó doboz helyett tartós tárolóedény” használata (Greenpeace Magyarország | Blog, 2019)
  • a vízpazarlás jelentős csökkentése
  • tavak, folyóvízek, felszín alatti vizek (ivóvízbázisok) védelme, szennyezettségük csökkentése
  • erdőtelepítés
  • a veszélyeztetett fajok és élettereik védelme, visszatelepítési programok

Forrás:

EUR-Lex | Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről

EUR-Lex | Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról

Water Summit, Budapest, 2019 | Kreativitással a vízpazarlás ellen

Vissza a tartalomjegyzékhez